Tál a Néprajzi Gyűjteményből

Tárgy típusa

tál

Leltári szám

63.8.17.

Leírás

Lapos cseréptál, csipkés széllel, belül fehér engobe-os, mázas. Belsejében ecsettel készült virágminta.

Készítés ideje

?

Készítés helye

Dunapentele

Készítő neve

Deák István

Lelőhely

Dunapentele

Anyag

cserép

Technika

kézzel formázott, festett és mázas

Méretek

magasság: 3,2 cm

átmérő: 28 cm

Kurátori megjegyzés

A XIX. század végén dolgozott Dunapentelén (Kátli) Szabó János fazekasmester, akihez segédként került az 1871-ben Kalocsán született Deák István a század végén. Mestere elhunytával feleségül vette annak özvegyét, és tovább folytatta a fazekasmesterséget. Ebből a házasságból tíz gyermek született (nyolc lány és két fiú); közülük a két fiú tanulta ki a mesterséget – azonban tartósan csak egyikük, az 1906-ban született János gyakorolta a mesterséget. Mellettük három lánya, unokaöccse és egy segédje dolgoztak a műhelyben. Lányai a női munkákat végezték: poroltak, cifráztak, valamint segédkeztek a kemencerakásnál és kiszedésnél. Deák István egészen az 1930-as/1940-es évekig tevékenykedett Dunapentelén, de az általa készített tárgyakat még az 1960-as évek háztartásaiban is fellelték a kutatók.

Deák művészete kezdeményező, kísérletező volt, akár messzi vidékekről is hozatott nyersanyagot. Próbálkozott az akkori Csehszlovákiából érkezett fehér agyaggal, mely valószínűleg valamilyen kaolin föld volt; de a Felvidékről és Mohácsról származó és vízi úton érkező tűzálló anyaggal is, melyből tűzálló edényeit készítette.

Háztartási edényeihez az agyagot helyben, a Duna-parton, a régi rév helyén bányászta. A bányászásért nem kellett fizetnie, mivel a terület gazdátlan volt. A kalocsai fazekasok mintájára készültek edényei: a kibányászott agyagot előbb iszapolta, utána tiporta, gyúrta, majd korongolta. Az égetéshez kerek alaprajzú, katlankemencét használt, ezért is volt szüksége lányai segítségére, mivel ezt a kemencetípust nem tudta egy ember berakni és kiszedni.

Általában háztól árusított, de készített megrendelésre is tárgyakat. Portékája kelendő volt a környékbeli vásárokban: piaci körzetébe tartozott Rácalmás, Perkáta, Baracs, Kulcs és Nagyvenyim is. Látogatta a szomszédos fazekasközpont, Csákvár vásárait is, hogy felmérje versenytársai tevékenységét, és igazodjon hozzájuk készítményeivel – arra ugyan nincs bizonyíték, hogy a csákvári fazekasok jártak volna Dunapentelére árusítani, de jelenlétük feltételezhető, mivel sok csákvárinak hihető cserépedény van a településen.

Deák István főként a falusi háztartásokban szükséges edényféléket készítette. Műhelyének általános jellegzetességei az edények esztétikus formája, a fül szép íve, a jól megválasztott minta, az arányosan elosztott, finomszemcsés máz, a zöld máz jellegzetes szép színe voltak. Kedvelte a „rázott” mintát, mint az a tálakon, fedőkön egyaránt látható.

Bibliográfia:

1. Horváth Jolán: Zsírosbödön vagy nagyvindő. In: 125 év, 125 tárgy. Válogatás a Fejér Megyei Múzeumok Gyűjteményeiből. Szerk.: Cserményi V. – Lakat E. A Szent István Király Múzeum Közleményei. D. sorozat 268. szám. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 1998. 132-133.
2. Horváth Jolán: Cserépszobrok: „betyár”, „kisasszony”. In: 125 év, 125 tárgy. Válogatás a Fejér Megyei Múzeumok Gyűjteményeiből. Szerk.: Cserményi V. – Lakat E. A Szent István Király Múzeum Közleményei. D. sorozat 268. szám. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 1998. 134-135.
3. Sergő E.: A Dunapentelén használt cserépedények – Die Keramik von Pentele. In: Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. VI–VII. 1965–66. Szerk.: Fitz J. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 1966. 180-185.
4. Kronászt Margit: Betyár és Kisasszony a Néprajzi Gyűjteményből. Online elérhető: https://www.intercisamuzeum.hu/honapmutargya/deak-istvan-fazekas-muvei-a-neprajzi-gyujtemenybol, 2025. augusztus 7.

Elhelyezés

néprajzi látványtár

Állapot

ép

Megszerzés módja

vétel

Előző tulajdonos

Bordás Istvánné

Megszerzés ideje

1963

Megszerzéssel kapcsolatos jegyzetek

Deák István, fazekasmester lánya ajánlotta fel a múzeumnak az édesapja által készített napi használati kerámiákat megvételre.

Restaurálás/konzerválás

-

Kronászt Margit