
A hónap műtárgya rovat idei első – kissé későn megjelent – cikkében egy már jól ismert témával találkozhatnak az olvasók. A korábbi években láthattak már képes levelezőlap történeti összeállítást, olvashattak az óvárosi iskola falán elhelyezett I. világháborús emlékmű történetéről, de a Mondbach-kúria és az egykori pentelei főtér is górcső alá került már. A kutatásban elmélyülve azonban láthatjuk, hogy egy-egy téma nem ér véget, mindig bukkan fel újabb és újabb információ, így korántsem jelenthetjük ki, hogy mindent tudunk a fentebb említett helyszínekről – melyekkel egyébként az Üdvözlettel Dunapenteléről Facebook oldalon is találkozhatnak.
Jelen cikkemben azonban egy újabb helyszín képes levelezőlapos ábrázolását igyekszem az olvasók elé tárni; ez a helyszín pedig nem más, mint az óvárosi Szentháromság templom, melyet az elmúlt bő 120 évben számtalan alkalommal és formában megörökítették a levelezőlapok készítői.
Konkrét tárgyunk két darab, az 1940-es évekből származó fehér keretes képes levelezőlap, melyek Békési György, magángyűjtő gyűjteményéből kerültek az Intercisa Múzeum Történeti Gyűjteményébe 2014-ben. A lapokon a Szentháromság templom főoltára látható különböző távolságokból, így jól megfigyelhetők az egyes részletek. Az egyik lap két felvételt tartalmaz: egy egészen közelit, illetve egy távolit. Ezt a lapot Nagys. Jankovich Margit úrleánynak címezték, a feladó üdvözletet küldött a hölgynek, 1944. szeptemberi keltezéssel. A lap alapvetően jó állapotnak örvend. A másik lap szintén a főoltárt mutatja be, a főhajó középtájáról megörökítve. A lap postatiszta, mindössze néhány apróbb esztétikai hiba látható rajta.
A templomot ábrázoló lapok mindegyike az ún. Gruss aus…, azaz Üdvözlettel… típusú lapok sorába tartozik, melyeken táj- és városképek, városok, hidak, középületek, helyi nevezetességek szerepelnek díszítéssel körülvéve, általában 2-5 kép mozaikszerűen elrendezve. Az üdvözlőlapok, s ez a típus is az 1890-es években jelent meg és hamarosan nagy népszerűségre tett szert a képes levelezőlapok küldők, gyűjtők körében, sőt napjainkban is lehet találkozni az ilyenfajta üzenetküldéssel.
A lapokon ábrázolt Szentháromság templom története azonban jóval régebbre nyúlik vissza. Megismeréséhez vissza kell kanyarodnunk egészen az 1740-es évekbe, amikor a település frissen beházasodott, új földesura, báró Rudnyánszky József a betelepített római katolikus vallású hívők számára felépíttette az első vertfalú nádtetős templomot. 1745-ben helyben is megkezdődött az anyakönyvezés – ezeket korábban Előszálláson vezették, rövidesen megindult a katolikus oktatás, majd megépült az önálló felekezeti iskola is. Néhány évvel később, 1748-ban úgy döntött, hogy méltóbb templomot emeltet a hívőknek, melyet december 21-én szenteltek fel a Szentháromság tiszteletére. A templomban a hívek padokat, szószéket, orgonát és keresztelőkutat is találtak, valamint több szobrot, többek között Szent József, Szent Julianna vagy a Szentháromság tiszteletére. Tornyában három harang kapott helyet. 1752-től a korábbi ferences szerzetesek helyét egyházmegyés plébánosok vették át, 1759-ben pedig megépült a plébánia épülete. Ekkoriban kezdték el a templomtörténeti események vezetését a Historia Domusban – napjainkban azonban ennek a fontos kordokumentumnak a holléte ismeretlen.
1769-re a hívek növekvő száma megkívánta a templom kibővítését. Rudnyánszky báró meghosszabbíttatta az épületet; a korábbi egy oltár helyett már három kapott helyet a templomban, korábbi fatornya helyett pedig kőtorony épült.
A következő évtizedtől segítette a pentelei plébános munkáját káplán; de a plébános közvetlen segítői között találjuk a gondnokot, az egyházfit és a sekrestyést is. Plébánosi feladatkörbe tartozott az iskolamester és a bábák felügyelete is.
A Magyar Királyi Helytartótanács és a püspök biztosították az anyagi fedezetet 1823-ban a plébánia újjáépítésére. Noha ekkora már a templomra is rászorult a renoválás, anyagiak hiányában ennek megkezdésére egészen 1862-ig kellett várni. A neoromán stílusban újjáépített háromhajós alaprajzú templomot végül 1864. június 12-én szentelte fel Zalay Ferenc esperes-plébános.
Az I. világháború eseményei bár megtépázták a helyi lakosságot is, de, mivel Dunapentelét közvetlenül nem érintette a front, így a vészterhes éveket a templom sértetlenül vészelte át. A XX. század másik nagy világégése, a II. világháború már merőben más volt. Pentele közvetlenül a frontvonalba került. A bombázásokban egyaránt sérültek meg vagy pusztultak el lakóházak, köz- és egyházi épületek. A templom tornyát lebombázták, az épület súlyos károkat szenvedett. A háború után megkezdődött a károk felszámolása, a templom részleges helyreállítása 1964-re készült el. Utolsó külső felújítására 2001-ben került sor.
Cikkemhez néhány további lapot is csatolok, melyek a templom külső képét örökítik meg:
2019.20.1. ltsz-ú képes levelezőlap: ún. osztatlan hátlapú képes levelezőlap, datálását a postabélyegző teszi lehetővé (1907. júl.-aug.). A lapon két dunapentelei helyszín jelenik meg: a római katolikus templom, illetve Lengyel István üzlete – a lap kiadója is Lengyel volt. Kovács Józsefnének címezték Budapestre.
2020.11.1. ltsz-ú képes levelezőlap: osztott hátlapú, fehér keretes darab 1941. januárjából, melyet Folkner Jenő papnövendék kapott, a címzés szerint Nagymegyerben. A lapon az iskola és a templom épülete látható.
2019.19.1. ltsz-ú képes levelezőlap: osztott hátlapú darab 1912-ből. Hauser Margit rajza alapján a templomot ábrázolja oldalnézetből. Címzettje Nagys. Juggenbühl Józsefné volt Budapesten.
2018.105.1. ltsz-ú képes levelezőlap: osztatlan hátlapú lap, melyet Nagys. Győri Farkass Istvánné úrhölgy kapott Nagy-Maroson 1900. augusztusában. A lap a Szentháromság teret, a római katolikus templomot és plébániát, illetve a görögkatolikus templomot és környékét ábrázolja. A lap kiadója Lusztig Salamon, dunapentelei kereskedő.
Leltári szám nélküli képes levelezőlap, Würtz Rózsikának címezve 1921-ből. A római katolikus templom és az iskola látható a lapon, melyet Kánitz József kereskedő és fia adtak ki.
Leltári szám nélküli képes levelezőlap, mely különleges, rátétes technikával készült, 1910-ben postázták. Készítőjéről és kiadójáról jelenleg nincs információnk.
Leltári szám nélküli képes levelezőlap, az „Apostol” levelezőlapkiadó Vállalat terméke. Az 1940-es évek második felében készült darab, mely öt pentelei helyszínt ábrázol: iskola, egy pentelei látkép, az első orosz emlékmű, egy dunai részlet, illetve a római katolikus templom csonka tornyával.
Kronászt Margit
Felhasznált és ajánlott irodalom:
1. Balázs K.: Képes levelezőlap lexikon. Somorja-Budapest, Méry Ratio Kiadó, 2006.
2. Bóna I.: Dunapentele története a honfoglalástól a 19. század közepéig a már eddig is ismert, valamint újonnan bevont adatok alapján. Dunaújváros, Intercisa Múzeum, 1991.
3. Erős L.: Képeslapok könyve. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1985.
4. Kronászt M.: Képes levelezőlap történelem. Online elérhető: https://www.intercisamuzeum.hu/honapmutargya/2020-oktober-honap-mutargya--kepes-levelezolap-tortenelem, 2025. január 29.
5. Kronászt M.: Nevezetességek dunapentelei képes levelezőlapokon – Az I. világháborús Bory-emlékmű az iskola oldalfalában. Online elérhető: https://www.intercisamuzeum.hu/honapmutargya/2021-marcius-honap-mutargya--nevezetessegek-dunapentelei-kepes--levelezolapon--az-i-vilaghaborus-bory-emlekmu-az-iskola-oldalfalan, 2025. január 29.
6. Kronászt M.: Az egykori dunapentelei főtér ábrázolása a XX. század első feléből származó képes levelezőlapokon. Online elérhető: https://www.intercisamuzeum.hu/honapmutargya/2021-augusztus-honap-mutargya--az-egykori-dunapentelei-foter-abrazolasa-a-xxszazad-elso-felebol-szarmazo-kepes-levelezolapokon, 2025. január 29.
7. Kronászt M.: Lohr freskó, Slezák harang és még sok más a falak között. In: Dunaújváros Hetilap. XII. évf., 15. szám (2023. április 14.) 16.
8. Matussné Lendvai M. – Pongrácz Zs.: Dunaújváros története képeslapokon. Dunaújváros, k.n., 2000.
9. Dunapentele, Sztálinváros, Dunaújváros fényképeken. Szerk.: Matussné dr. Lendvai M. – Kismoni L. – Klein A. M. – Knódel M. – Pálfalvi J. Dunaújváros, Meritum Text Kiadó, 2005.
10. A Dunaújvárosi Római Katolikus Egyházközség múltja és jelene. Szerk.: Megulesz G.– Horváth I. Budapest, Macdesign Grafikai Szolgáltató Kft., 2008.
11. Patterson, Dorothy W. – DeVries, Janet M.: Delray Beach. Charleston SC, Chicago IL, Portsmouth NH, San Francisco CA, USA, Arcadia Publishing, 2008. Online elérhető: https://books.google.hu/books?id=IwtzNY1VLLsC&printsec=frontcover&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false, 2025. január 29.
12. Petercsák T.: Képes levelezőlapok üdülésről, utazásról. In: História 5. évf. (1983.) 3. sz. 18-19. Online elérhető: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Historia_1983/?pg=89&layout=s, 2025. január 29.