Az első végleges utcáról már meséltem, de itt van egy másik is, az ő neve Görbe. Mint a Május 1. utcának, neki is volt egy első elnevezése, melyre valószínűleg már a legöregebb városlakók sem emlékeznek. … a VII-es utca, akkoriban csak így emlegették.
Elsőként a IV-es hagyta el számos elnevezését, s kapta meg a Május 1. utca nevet, majd kisvártatva a VII-es sem volt többé VII-es, ő is új nevet kapott, eztán úgy hívták, hogy Görbe utca.
Ez a két utca két dologban is hasonlít egymáshoz. Ha házaikat nézzük, akkor a Május 1. utca páratlan kockáit látjuk viszont a Görbében, annyi különbséggel, hogy emezek már – szocreál hatásra – magastetős változatban épültek meg. Másrészt története miatt is hasonlatos a Május 1. utcához, elkészülte után házaiba hivatalok, intézmények költöztek, ugyanakkor az épületek másik része lakásokként funkcionált.
Kedves Ismerőseink, Látogatóink, ígéretemet megtartva maradunk a Béke tér környékén, a dátum 1950 ősze. Irány a VII-es utca!
Amikor először keresgéltem a Fortepan oldalán a régi fotók között, rögtön felfigyeltem jó néhány képre. Pár fotóból álló sorozat felvételei ezek, melyeket 1950 őszén készített Bauer Sándor fotóriporter. A felvételeken az épülő várost láthatjuk: például a Május 1. utcát, a születőben lévő 20 tantermes iskolát és a Görbe utcát is. Minden fotó nagyon jó, de minket jelen esetben a Görbe utca házai érdekelnek, hisz a heti blog róla szól. Persze, ahogyan a bevezetőben említettem, ekkoriban még nem Görbének hívták, csak VII-es utcának.
Pontos dátumom megint nincs, de valamikor 1950 őszén kezdődhetett el az utca építése. Az biztos, hogy Bauer Sándor őszi fotóin már szépen emelkednek a „kockák” falai. Igen, kockák, merthogy akkoriban ezeket a házakat is így emlegették.
Évekkel ezelőtt a korabeli (1951 tavasz) helyi lapban azt olvastam, hogy a kilenc kocka építői újabb határidőrövidítést vállaltak, mégpedig azt, hogy április 15-ig befejezik mind a kilenc épületet. 9 db … csodálkoztam is, hisz abból 8 van. Meg, hogy befejezik … de azokat már 1950 őszére átadták. Akkor még nem tudtam, hogy a Május 1. meg az Ady Endre utca páratlan épületei és a Görbe utca házai ugyanazon típusterv alapján készültek, csak tetőszerkezetükben van eltérés. A Május 1. és az Ady Endre utca páratlan házai lapostetősek, őket szoktuk „kockának” nevezni. Azonban jobb, ha tudjuk, hogy 1951/52-ben még a Görbe utca épületeit is ugyanígy hívták.
A helytörténeti anyagot kutatva újabb fotók kerültek elő. Egy 1952-es naptár február hónap képén többek között az épülő Görbe utca látható. A városkapus blogban szereplő fotóról beazonosítható a dátum, 1950 decemberében járunk, hisz a díszkapu felirata Sztálin születésnapját hirdeti.
A következő kép egy propagandakiadványból való, a dátum pedig 1950/1951 tele lehet. Az utca egyik oldalán a 2. emeletnél tart az építkezés, ugyanakkor a másik oldalon már látszik a magastetős szerkezet.
1952-re elkészült a 9 kocka és egy darabig így, kilencen alkották az immár Görbének nevezett utcát. 1952-ben aztán Weiner Tibor, a város első főépítészének tervei alapján még két épületet húztak fel az utca elejére, melyek már kicsit eltérnek a többi kilenctől. Elsőnek a Görbe u. 2. sz. ház, majd kicsit később az Építők útjának hosszú tömbjével egybeépített ház, a Görbe u. 1. is elkészült. A múzeum fotóarchívumában van egy fénykép, melyen nagyon jól látszik a különbség. Míg a páros oldal első épülete már csak a vakolásra, addig a páratlan oldal még a tetőre vár. A két épület felépítésével a házak számozása is változott: A páratlan oldal korábban első háza megkapta az 1/a, a páros eddigi első a 2/a számot, míg a két új épület az 1. és a 2. számot.
Apropó vakolás… A régi képeket nézegetve mindenki láthatja, hogy az elkészült házakat nem rögtön vakolták be, olykor hosszú éveket kellett arra várni, hogy a nyers téglafalak színt kapjanak. Így járt a Görbe utca is, pontosabban csak az egyik oldala. A páros oldalt már 1953-ra bevakolták, míg a páratlant csak néhány évvel később. Egy 1959. augusztusi MTI-s képen már azt láthatjuk, hogy mindkét oldal kész.
Azt írtam a bevezetőben, hogy a Május 1. utcához hasonlóan a Görbe utcában is a lakások mellett hivatalok és intézmények kaptak helyet. Ha most megkérdezném, milyen intézmény működött sokáig a Görbe utcában, sokan kapásból rávágnák: a könyvtár és a zeneiskola. Így van. És még mennyi minden más is itt kapott helyet. Gondoljunk csak a városi tanácsra, mely 1953 januárjában a 20 tantermes (Vasvári) iskola épületéből átköltözött a szomszéd utcába. Több helyen olvastam, hogy a 2. számú épületbe, de az 1953-as telefonkönyvek szerint az 1. sz. alá.(Ennek a dolognak még utána kell járni.) Ami viszont biztos, hogy a tanács 1954-ben a frissen elkészült mostani Rosti iskola épülete költözött.
A könyvtár is a 20 tantermesben kezdte, majd átköltözött a Görbe utca 1/a szám alá. Itt egészen 1970-ig működött, ekkor költözött át az egykori pártházba. A Görbe utca 1/a adott otthont a zeneiskolának is, egészen addig, míg 1970-ben át nem költözött a volt tanácsház épületébe, vagyis a mai Rosti iskolába. Na, erre mondom én, hogy minden és mindenki költözött.
A Görbe utca 7. szám alatt működött az OTP és a Magyar Nemzeti Bank helyi fiókja, és az 1953-as telefonkönyv szerint az ÉDÁSZ, az Ingatlankezelő Vállalat egy-egy irodája és a Beruházási Bank is. Az Üzemélelmezési, a Vendéglátóipari, a Köztisztasági Vállalat szintén ebben az utcában kapott irodát és a Vegyesipari Vállalat központja is a Görbe utcában működött. Már 1951 januárjában a 3. sz. alá költözött a fodrász- és a szabóműhely, majd ugyanitt órás-, fotósrészleg és cipészműhely is létesült. Az 1956-os telefonkönyv szerint a 2. sz. alatt működött a Testnevelési és Sportbizottság és a Kertészeti Vállalat, a 10. sz. alatt a Sztálinvárosi Honvéd Kiegészítő Parancsnokság. Az 1959-es telefonkönyv pedig a Görbe utca 9. sz. alatt írja a „terhestanácsadót” … és még biztosan akad olyan, amit kihagytam a sorból.
Az épületekből idővel minden hivatal kiköltözött és ugyanúgy, mint a Május 1. utca esetében, az irodákat visszaalakították lakásokká.
1962-ben az utca neve megváltozott. Ebben az évben halt meg Berecz Bertalan, a város első tanácselnöke. Emléke előtt tisztelegve 1962 decemberében a városi tanács úgy határozott, hogy az utcát róla nevezik el. 3 évtizedig így hívták, majd 1992 decemberében megtörtént az újabb névváltoztatás, visszakapta régi nevét és lett ismét Görbe.
Hodik Mónika
