Az a maroknyi városépítő, aki 1950 májusában elkezdte építeni a leendő város első házait, biztosan nem gondolta, hogy 1 év múlva mennyire más lesz itt a táj. Talán nem is hitték, hogy a pentelei fennsíkon addigra utcák sorakoznak majd. Persze nem bevakolva és parkosítva, de akkor is utcák. Többségük félkészen vagy éppen születőben várta az első május elsejét.
Kedves Ismerőseink, Látogatóink, jöjjön sorozatunk következő része. Nézzük meg mit láthatott a városból az, aki annak idején felkapaszkodott a víztorony tetejére. Figyeljük meg, hogyan változott szinte hónapról hónapra az építkezés, majd gyorsítsuk fel egy kicsit az eseményeket, és álljunk meg 1953 magasságában!
A látvány önmagáért beszél, én meg azt mondom: Sztálinváros, te csodás!
Az a maroknyi városépítő, aki 1950 májusában elkezdte építeni a leendő város első házait, biztosan nem gondolta, hogy 1 év múlva mennyire más lesz itt a táj. Talán nem is hitték, hogy a pentelei fennsíkon addigra utcák sorakoznak majd. Persze nem bevakolva és parkosítva, de akkor is utcák. Többségük félkészen vagy éppen születőben várta az első május elsejét.
Kedves Ismerőseink, Látogatóink, jöjjön sorozatunk következő része. Nézzük meg mit láthatott a városból az, aki annak idején felkapaszkodott a víztorony tetejére. Figyeljük meg, hogyan változott szinte hónapról hónapra az építkezés, majd gyorsítsuk fel egy kicsit az eseményeket, és álljunk meg 1953 magasságában!
A látvány önmagáért beszél, én meg azt mondom: Sztálinváros, te csodás!
Amikor azt olvashatjuk a korabeli újságcikkekben vagy propagandakiadványokban, hogy Dunapentelén a házak gombamód nőnek ki a földből, akkor abban semmi túlzás nincs.
Az elsőkent megépült körzet az ún. D1 volt, mely alatt a Kossuth Lajos utca, Szórád Márton út, Építők útja és a Sztálin út által közrefogott területet kell érteni. Annak idején sok fotó készült az első utcákról és ezek a felvételek honnan máshonnan is mutathatták volna a várost, mint a víztoronyról. Mindig onnan, ahol a torony építése tartott, merthogy a házakkal együtt nőtt ő is. Akármekkora is volt éppen, tetejéről nagyszerű volt a kilátás az épülő városra.
Jöjjön egy kis kronológia. Mutatom hogyan is nézett ki az a bizonyos pentelei építkezés és milyen lett néhány évvel később, majd vegyük szemügyre ugyanígy az Ady Endre utcát és a környékét is.
Helyszínünk a víztorony és figyeljük meg alaposan a szemünk elé táruló panorámát. Először nézzünk messzebb, majd tekintsük meg a közeli utcákat. A fotók nagyjából ugyanonnan készültek, és pont ezért érdekes a sorozat.
Az első kép 1951 nyarán készült, és csak annyit fűznék hozzá, hogy mindenki tüzetesen nézze meg mit lát és mit nem. Majd nézze meg a néhány évvel későbbi felvételt és tegye ugyanezt. Bámulatos a fejlődés!
Aztán jöjjenek a közelebbi fényképek. 1951 tavaszán járunk, amikor még az Ady páratlanjai is vakolatlanok. Már megnyitott a Kocka étterem (ott a napellenző és az étterem felirata is), de még nincs kialakítva az előtte lévő tér. A pártház még sehol, a leendő Sztálin út (amit akkor még csak B útnak hívtak) is csenevész. Bár nem látszik egyik épület sem, de mindenki higgye el, hogy ott vannak. A későbbi kis Vasmű útnál néhány alapárkot már kiástak, de azonkívül csak az a pár ideiglenes épület látható. Az Ady mellett pedig már ott sorakoznak azok a hosszú, szintén ideiglenes épületek. (3. kép)
Majd érkezzünk meg a nyárba, mindhárom kocka állványok "takarásában", várva, hogy csinosodjanak. (4. kép)
Egy-két hónapot ugorjunk megint. Mintha már magasabbról tekintenénk le. Persze, hisz közben épült a víztorony is. Remélem, mindenki látja a szembetűnő változásokat. A három kocka bevakolva, az étterem előtt rendezett a terep. Az Ady Endre páros oldala felállványozva, a timpanonok is fent vannak. A B út most már látszik, a két középső tömb a 4., 5. emeletnél tart. Szemben az út másik oldalán is beindult az építkezés. A távolban már állnak a pártház és a rendelő falai, sőt a Móricz suli is látható, és az Építők mentén a hosszú házak is megvannak. (5. kép)
A következő fotón nagyjából elkészült a főút, melyet eddigre talán már Sztálinnak hívtak. Az étterem előtt a kerthelyiség kis részlete látszik. A hosszú felvonulási épületeket elbontották, üres a placc. (6. kép)
Végezetül az utolsó és ezzel meg is állnék az időben. Nekem itt volt a legszebb. (7. kép)
Hodik Mónika
