Nyitvatartás: keddtől péntekig 10-16 óráig, szombaton 14-18 óráig.

VÁROSTÖRTÉNET EGY KICSIT MÁSKÉPPEN - 12. RÉSZ

2024. február 13.

Maradjunk még egy kicsit az Ady Endre utcában. Az első épületben, a 6-os kockában működött hosszú ideig a Kossuth vagy ismertebb nevén a Kocka étterem, és ugyanez az épület adott otthont a városi múzeumnak is. A földszinti étteremre, jobban mondva inkább a kerthelyiségre sokan emlékeznek még és bizonyára sokan látogattak el az első emeleten működő múzeumba is.

A Kocka még a Béke étterem előtt nyitotta meg a kapuit, a következő év tavaszán pedig az első emeleten megnyílt a Mérnök Klub. Aztán a klub idővel elköltözött és a helyére a múzeum került. Majdnem 10 évig tartott a kényszerű együttélés sok kellemetlenséget okozva ezzel „az emeleti lakóknak”. A 60-as évek végére tarthatatlanná vált rossz körülmények megoldódni látszottak, amikor a múzeum végre elfoglalhatta új helyét, a megüresedett pártházat.

Kedves Ismerőseink, Látogatóink, szórakozzunk és művelődjünk egy kicsit! Térjünk be a múzeumba, aztán együnk, igyunk bent az étteremben vagy kint a kertben és közben hallgassunk egy kis zenét…

A héten úti célunk nem más, mint az Ady Endre utca 5.

Az a bizonyos 6-os kocka … most kezdhetném megint úgy a történetet, hogy „Hej, ha mesélni tudna…” Lehet unalmas, de gondoljunk csak bele, ez az igazság.

Az Ady Endre utca az elsők között készült el és falait még a Május 1. utcánál is hamarabb bevakolták. A páros oldalon és a páratlan oldal 8-as kockájában lakások kaptak helyet, a páratlan oldal másik két épületében a szálloda, az étterem és a múzeum működött.

Haladjunk, ahogyan eddig is, időrendben.

1951 tavaszán járunk, amikor két étterem is megnyitotta a kapuit. Az egyik a Dózsa névre hallgatott és néhány évig a Béke téren, a Kinizsi büfé mellett működött. De ha azt mondom, hogy ezt az épületet úgy is hívták, hogy Lepra, a büfét meg úgy, hogy Késdobáló, akkor talán már többen tudják miről is van szó. A másik a hatos kockában a Vasmű/Kossuth vagy közismertebb nevén a Kocka étterem. Április végén nagy sietség közepette az utolsó simítások zajlottak, hogy az első május elsejére kinyithasson mindkettő. A helyi lapban a mi éttermünkről ezt a pár sort olvashatjuk: „Itt van például a 6-os kockában lévő elsőosztályú étterem. Már csak az asztalok beállítása, különböző aprómunkák elvégzése szükséges, s mire május elseje lesz, a dolgozók rendelkezésére fog állni.  Ennek az étteremnek külön eszpresszója van, ahol friss, illatos feketekávé, különböző sütemények, fagylalt – mert fagylaltgép is lesz ám! – várják az érkező vendégeket.”

Akkor még nem készült el a kerthelyiség, a bejárat felett egy tábla – szimplán így: ÉTTEREM - jelezte, hogy mi működik benne. Ha a korabeli képeket megnézzük, akkor jól látható, hogy az épület előtt szépen elrendezték a terepet, a felvételeken kövekkel kirakott és valószínűleg füvesített terület látható.

A következő tavasszal egy rövid hírt olvashatunk a Sztálin Vasmű Építőjében, melyben az újonnan nyíló üzemekről tájékoztatják a lap olvasóit. A cikkből megtudhatjuk, hogy május 1. tiszteletére a 6-os kocka teraszhelyisége megnyitja kapuit.

Ebben az időben az étterem fölé, az első emeletre „új lakó” költözött. 1952. március végén megnyílt a Mérnök Klub. Itt működött a Magasépítési-, a Mélyépítési-, a Kohászati- és a Gépipari tudományos egyesület. A helyi lapban ezt olvashatjuk: „Az egyesületek tudományos előadásokat, ankétokat fognak tartani, segítséget adnak egy-egy konkrét műszaki feladat megoldásához, ismertté teszik a szovjet technika legújabb eredményeit. A kényelmesen, barátságosan berendezett sztálinvárosi Mérnök-klub hozzájárul ahhoz, hogy műszaki vezetőink az itt szerzett ismereteket felhasználják az építkezés tervteljesítéséhez, a jó minőségű, gazdaságos munkához.” A klub ideiglenes intézőbizottságot hozott létre, melynek elnöke Wolf Johanna főmérnök lett.

Hogy miért volt olyan nagy szó a klub megnyitása? Úgy gondolom, hogy a Béke és Szabadság májusi számában olvasható alábbi két mondat önmagáért beszél. „Volt idő, mikor a mérnökökkel csak fabarakkokban tudtam beszélgetni. Ugyanezeket a mérnököket most a 6-os étterem felett a gazdagon berendezett Mérnök Klub-ban láttam viszont, amint műszaki folyóiratokban mélyültek el.”

Aztán 1954 őszén változás történt. A mérnökök korábbi klubhelyisége megüresedett, helyére a városi múzeum költözött, mely ezidáig a 20 tantermesben (Vasvári iskola) húzta meg magát. Októberben a múzeummal együtt a könyvtár is kiköltözött az iskola épületéből, utóbbi a Görbe utcában, előbbi az Ady Endre utcában kapott helyett. Akkor úgy gondolták, hogy ez lesz mindkét intézmény végleges helye, mi azonban tudjuk jól, hogy a dolgok másként alakultak.

Így történt, hogy a múzeum az évek óta működő étterem fölött új otthonra talált. Ez a döntés akkor még jó ötletnek tűnt.

A kiállításba a feljárás az étterem konyhahelyiségével közös lépcsőházban történt. A konyha bejárata előtti rész állandóan piszkos volt és a kellemetlen szag betöltötte az egész előteret. Nem csoda, hogy a látogatók ezt sokszor szóvá is tették.

1955-ben az étterem kerthelyisége új külsőt kapott, az utcai teraszt ún. apácaráccsal vették körbe. Szóval, ha valaki olyan képet lát, ahol még nincs ez a rács, akkor 1955 tavasza/nyara előtti fotót nézeget.

Ugyanekkor a múzeum „udvara” is megváltozott. A Penteléről évek óta összegyűjtött római kövekből megkezdődött a kőpark felállítása a hatos másik oldalán, azaz a múzeum előtti részen.

A Kockáról 1957-ben Egy „megtért” étterem címmel képes cikk jelent meg a helyi lapban. Ebben arról olvashatunk, hogy a szórakozóhely sajnálatos módon az évek alatt az éttermi színvonalról lecsúszott a külvárosi italboltok szintjére. A környék lakói gyakran panaszkodnak az állandó zaj és a botrányok miatt. Ezen változtatott a Vendéglátóipari Vállalat, rendbe hozták az éttermet. Vissza szerettek volna térni az eredeti célkitűzéshez, egy szolid, csendes éttermet álmodtak meg, mely végre már nem a részegek találkozóhelye.

1958 októberében a helyi sajtóban ismét a múzeumról olvashatunk. A város és a gyár építésével párhuzamosan előkerült nagy mennyiségű leletanyag miatt egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a múzeum kinőtte az Ady Endre utcai épületet. Elhelyezésére három ötlet merült fel: a főtéren felépülő új tanácsháza, az akkori tanácsépület (ma Rosti iskola) és a tervek szerint nemsokára elköltöző Kocka étterem megüresedő helyiségei. Állandó problémának számított a raktározás kérdése, nem lehetett időszaki kiállításokat rendezni és a meglévőt sem felújítani. A múzeum egyre nehezebb helyzetbe került.

Teltek az évek és 1963-ban a Kossuth étterem végleg bezárta kapuit, a kerthelyiség azonban a Béke étterem égisze alatt 1965 tavaszán újra megnyílt. Ha jól tudom még a 70-es években is működött, de hogy meddig, az további kutatás tárgyát képezi.

A múzeum 1970-ben költözött el a hatos kockából az időközben megüresedett pártház épületébe.

Az étterem helyiségeit 1963-ban visszaalakították lakásokká, majd a múzeum kiköltözése után az ottaniakat is.

 

 

És még egy dolog a múltkori bloghoz, mert újabb adatot találtam a József Attila kultúrotthon történetéhez. Pár nappal a bejegyzést követően bukkantam rá egy újságcikkre a Népszavában, a dátum 1950. október 26.

„Közvetlenül az országút mellett áll a Magasépítő dolgozóinak kultúrterme. Három hete készült el. Lelkes munkával, hat hét alatt építették fel.”

Az ősz stimmel, az első kultúrotthont tehát néhány hét alatt felépítették és valamikor 1950. szeptember végén vagy október elején át is adták.

Na, hát ezért érdemes a cikkek között bogarászni.