Nyitvatartás: keddtől péntekig 10-16 óráig, szombaton 14-18 óráig.

SZÉPSÉG, PRAKTIKUM,FENNTARTHATÓSÁG - KÉZMŰVES MESTERSÉGEK NAPJAINKBAN

2017. szeptember 28.

Október 10-én „Fazekas mesterség régen és ma” címmel Németh Nóra fog előadást és alkotó-estet tartani Múzeumunkban. Németh Nóra Budakeszin élő fiatal fazekas, 2015-ben indította el kézműves vállalkozását Bögrec fazekasműhely néven. Ennek kapcsán ebben a rövid kedvcsinálóban azt mutatom be néprajzos szemmel, miért is érdemes eljönni és belekóstolni az alkotásba, és egyúttal: minek is köszönhető a kézműves tárgyak egyre növekvő népszerűsége?

Napjainkban használati tárgyaink többsége a gyáripar tömegtermékei közül kerül ki. Mivel olcsón és egyszerűen hozzájuk lehet jutni, egyre inkább eluralják háztartásainkat. Ugyanakkor a kézműves alkotók és vásárok egyre nagyobb száma jól mutatja, hogy egy másfajta tárgykultúrára is egyre nagyobb igény mutatkozik társadalmunkban.
Az alternatív tárgyalkotó mesterségek gyarapodásának legelsőre szemet szúró oka az esztétikum: a kézműves tárgyak szépsége, mely téren az esetek többségében bizony lekörözik a gyári tárgyakat. Napjaink kézműveseinek megvan az a „helyzeti előnye”, hogy szabadon válogathatnak a korok és vidékek népművészetének a néprajzi kutatás által mélységében feltárt mintakincséből, technikáiból, praktikáiból; és ezeket saját személyiségükön „áteresztve”, egyedi stílusukra lefordítva kialakíthatják saját maguk jellemző formanyelvét.

A szépség azonban nem minden, a tárgyak külsejében valami más is meghatározó. Ez pedig az egyediség. Hiszen egy sorozatgyártott, rajzfilmfigurás bögréje bárkinek lehet, de egy olyan tárgy, amit a tulajdonos neve, kedvenc idézete, színösszeállítása vagy motívuma, esetleg egy pár kedvenc népdalának összetartozó sorai díszítenek, már valami egészen mást képvisel. Az alkotóval való személyes kapcsolat, az egyéni kérések teljesítése is egy olyan nem mindennapi élmény, ami miatt sokan fordulnak kézműves mesterekhez. Egy így készült tárgy tulajdonosa személyiségét fejezi ki, és emiatt gazdája egészen más, bensőséges viszonyba kerül vele. A paraszti világból is számos példát ismerünk arra, hogy egy ilyen egyedi, személyes kívánságok alapján készült tárgy – legyen az bicska, ruhadarab, vagy fazekastárgy – akár egy egész életen át elkísérte tulajdonosát, sőt, több generációt is kiszolgálhatott: a következő generáció már mint atyai örökséghez kötődött hozzá, ekként őrizte és adta tovább.

A másik fontos kérdés a praktikum, mely téren szintén sokszor kerekednek felül a kézműves tárgyak. Habár számos vásárokon árult tárgy elsősorban dísznek készül, egyre több az olyan alkotó, aki tudatosan napi használatra készít eszközöket. A hagyomány szolgai másolása helyett olyan, akár a régi mesterségekből hiányzó technikákat is mernek használni, melyek lehetővé teszik a mai használatot, ugyanakkor külsejükben megőrzik a tárgytípusra jellemző formát. A példánál maradva: a Bögrec tárgyait a vásárlók jelentős része a szokásos ivóedényeknél nagyobb űrtartalmuk, praktikus, kézbe illő formájuk miatt is szereti, vagy épp olyan igényére kapott bennük megoldást, melyre gyáripari tárgy nem is igen létezik (pl. sajt- vagy vajtartó, fülbevaló-tartó). Emellett a mai világ igényeihez alkalmazkodva Németh Nóra minden alkotása sütőbe és mikrohullámú sütőbe is tehető, tisztítani pedig akár mosogatógépben is lehet.

A harmadik, de nem kevésbé fontos szempont, ami napjainkban egyre inkább előkerül, a „fenntartható kézművesség” kérdése, vagyis hogy a kézi technikákkal készült tárgyak egyúttal egy környezetbarát alternatívát is képviselnek a gyáripar termékeihez képest. Mivel természetes, egészségre nem káros alapanyagokkal, kézi eszközökkel és egyszerű gépekkel dolgoznak, tárgyaik előállítása nem jár semmilyen káros anyag kibocsátásával. Sok kézműves tárgy, gyári társaival ellentétben, javítható is. A különféle kézi szövésű szatyrok, vászonzsákok, textilkendők, szalvéták, és esetünkben a kerámia bögrék, vajtartók, sajttálak pedig az egyre terjedő „zéró hulladék életmód” hasznos kellékei is lehetnek, például hatékonyan vehetik fel a „harcot” az eldobható műanyag poharak, műanyag zacskók, dobozok naponta termelődő serege ellen.

Érdemes hát keresni és vásárlásunkkal támogatni a kézműves alkotókat, hisz ezzel nem csak esztétikus, egyedi és praktikus tárgyakhoz juthatunk, de a környezeti válság ellen is tehetünk egy apró lépést. Kézműves alkotó estünkön pedig a látogatók különleges betekintést nyerhetnek egy fiatal fazekas-mester műhelytitkaiba, és szakszerű irányításával maguk is belekóstolhatnak a mesterség fortélyaiba. A résztvevők nemcsak beleláthatnak egy élő mesterség napi praktikáiba, de emellett egy igazán személyes és különleges tárgy boldog tulajdonosai is lehetnek. A Múzeum és a Bögrec műhely nevében várunk mindenkit szeretettel – és ne feledjenek regisztrálni az eseményre!

Balogh Pál Géza

Irodalom

GRÁFIK Imre 2006. Kézműves hagyomány és tárgykultúra. Ethnographia CXVII. (4) 229–250.

GRÁFIK Imre 2010. Gondolatok a „fenntartható kézművesség” körében. Vasi Múzeumfalu, Szombathely.

SZULOVSZKY János 2010. A kézműves örökség, mint stratégiai eszköz. Feladatok és lehetőségek. MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága – Plusz Könyvek, Budapest.