ezek közül a Dunapenteléről származó oromcsempét választottuk.
A terrakotta színű, háromszög alakú csempe szélessége: 14,5 cm, magassága: 16 cm, mélysége: 13, 3 cm. Hátsó lapja kör alakú, teste háromszög alakúra szélesedik Előlapjának nagy részét egy nyolc háromszögből alkotott kör tölti ki. Felette 1-1 háromszög alakú áttörés látható. Az előlap szélén vonalkeret látható. Teteje törött, restaurált.
A cserépkályha az Alpok vidékén, délnémet területen alakult ki a XI-XIII. század között. Első képi ábrázolásuk a XIII-XIV. századra tehető. A svájci ábrázolások egyikén a kályha formája már az évszázadokon keresztül általános hármas tagolást mutatja. A kályhák alsó, tűzteret tartalmazó része négyzetes volt, ezen keskenyebb, hengeres vagy sokszögletű test állt, a kályha tetején helyezkedett el az oromzat.
A cserépkályhák a XIII-XIV. században terjednek el szélesebb körben, fontosabb központjai a már említett délnémet vidékeken kívül a cseh királyság és a középkori Magyarország területe. Magyarországon az első kályhák a királyi udvarhoz köthető épületekben, palotákban jelennek meg, innen terjed át használatuk először a főúri házakba, kolostorokba, majd a köznépi házakba, falusi portákra. A kályhaszemek mellett hamar megjelentek a kályhacsempék is, ezek felépítésükben különböznek a kályhaszemektől. Míg a kályhaszem elől nyitott és a tűztér felé zárt, a kályhacsempe elől zárt és a tűztér felé nyitott, előlapja jó díszítőfelület.
A palotákban, főúri lakhelyeken épített cserépkályhák a fűtőfunkción kívül reprezentatív szereppel is bírtak. A mázas csempéken több ízben megjelenítették a megrendelő – király, főúr – címerét, ábrázoltak rajtuk vadász- és lovagi jelenteket, táncoló és szerelmes párokat, mesebeli lényeket, ó- és újszövetségi jeleneteket, különböző szenteket. Gyakran megjelentek az ábrázolások között építészeti elemek is. Kezdetben a zöld máz volt általános, később megjelentek az egyéb színek is, pld. sárga, barna, illetve az ólommáz mellett fehér ónmázat is alkalmaztak.
Azt sajnos nem tudjuk pontosan, hogy hol állt az a ház, ahonnan oromcsempénk származik, de feltételezhetően egyik nemesi család tulajdonában lehetett, ilyen családok létezéséről biztosan tudunk a XVI-XVII. századi Penteléről. A nemesi, de nem főúri házakban felállított kályhák oromcsempéi között előfordulhattak közvetlen másolatok előkelő házak esetleg a királyi udvar számára készült kályhák oromcsempéiről, de előfordul egyes típusok népies változata is. Kiindulásként az Anjou-kor közepén készült visegrádi és budai csempéket tekinthetjük. Mindegyik esetben az oromcsempe alapmotívuma a háromszög belsejében lévő kerek, áttört mérmű, kezdetben egyszerű motívumként, később a díszítése egyre gazdagodhatott, de természetesen több esetben – különösen a kevésbé előkelő házak kályhái esetében - megmaradt az egyszerűbb megoldás is. Formája, ahogy a kályháé is, évszázadokon keresztül fennmaradt.
régész
Felhasznált irodalom:
Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon I. In: Budapest Régiségei XVIII. (1958.) 211-300.
Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon III. In: Archaeologiai Értesítő 110. (1993.) 201-230.
Holl Imre: Középkori kályhacsempék. Egy 120 éves kutatási terület. In: Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről. Gyulai katalógusok 11. 7-30.
Ilon Gábor – Sabján Tibor: XV. századi cserépkályhák Külsővatról. In: Pápai Múzeumi Értesítő 2. Pápa, 1989. 77-140.
László Emese: Szentek, próféták és kályhacsempék. http://www.asonyomon.hu/szentek-profetak-es- kalyhacsempek/ (2017. 12. 11.)
Mezei Emese: A középkori kályhák lehetséges funkcióiról I. http://oroksegfigyelo.blog.hu/2015/05/30/a_kozepkori_kalyhak_lehetseges_funkcioirol_i (2017. 12. 12.)
Mezei Emese: A középkori kályhák lehetséges funkcióiról II. http://oroksegfigyelo.blog.hu/2015/06/11/a_kozepkori_kalyhak_lehetseges_funkcioirol_ii (2017. 12. 12.)
Sabján Tibor: Népi cserépkályhák. 2. bővített kiadás. Budapest, 2002.