Nyitvatartás: keddtől péntekig 10-16 óráig, szombaton 14-18 óráig.

2018. JANUÁR HÓNAP MŰTÁRGYA - KORA ÚJKORI KÁLYHACSEMPE DUNAPENTELÉRŐL

2018. január 10.

Az Intercisa Múzeum gyűjteményében több kályhához tartozó elemet is találunk, mázas csempetöredéken kívül bögre és tál alakú, mázas és mázatlan kályhacsempéink, kályhaszemeink is láthatók az állandó kiállításban és a látványtárban. A hónap műtárgyául
ezek közül a Dunapenteléről származó oromcsempét választottuk.

A terrakotta színű, háromszög alakú csempe szélessége: 14,5 cm, magassága: 16 cm, mélysége: 13, 3 cm. Hátsó lapja kör alakú, teste háromszög alakúra szélesedik Előlapjának nagy részét egy nyolc háromszögből alkotott kör tölti ki. Felette 1-1 háromszög alakú áttörés látható. Az előlap szélén vonalkeret látható. Teteje törött, restaurált.
A cserépkályha az Alpok vidékén, délnémet területen alakult ki a XI-XIII. század között. Első képi ábrázolásuk a XIII-XIV. századra tehető. A svájci ábrázolások egyikén a kályha formája már az évszázadokon keresztül általános hármas tagolást mutatja. A kályhák alsó, tűzteret tartalmazó része négyzetes volt, ezen keskenyebb, hengeres vagy sokszögletű test állt, a kályha tetején helyezkedett el az oromzat.

A cserépkályhák a XIII-XIV. században terjednek el szélesebb körben, fontosabb központjai a már említett délnémet vidékeken kívül a cseh királyság és a középkori Magyarország területe. Magyarországon az első kályhák a királyi udvarhoz köthető épületekben, palotákban jelennek meg, innen terjed át használatuk először a főúri házakba, kolostorokba, majd a köznépi házakba, falusi portákra. A kályhaszemek mellett hamar megjelentek a kályhacsempék is, ezek felépítésükben különböznek a kályhaszemektől. Míg a kályhaszem elől nyitott és a tűztér felé zárt, a kályhacsempe elől zárt és a tűztér felé nyitott, előlapja jó díszítőfelület.

A palotákban, főúri lakhelyeken épített cserépkályhák a fűtőfunkción kívül reprezentatív szereppel is bírtak. A mázas csempéken több ízben megjelenítették a megrendelő – király, főúr – címerét, ábrázoltak rajtuk vadász- és lovagi jelenteket, táncoló és szerelmes párokat, mesebeli lényeket, ó- és újszövetségi jeleneteket, különböző szenteket. Gyakran megjelentek az ábrázolások között építészeti elemek is. Kezdetben a zöld máz volt általános, később megjelentek az egyéb színek is, pld. sárga, barna, illetve az ólommáz mellett fehér ónmázat is alkalmaztak.

Azt sajnos nem tudjuk pontosan, hogy hol állt az a ház, ahonnan oromcsempénk származik, de feltételezhetően egyik nemesi család tulajdonában lehetett, ilyen családok létezéséről biztosan tudunk a XVI-XVII. századi Penteléről. A nemesi, de nem főúri házakban felállított kályhák oromcsempéi között előfordulhattak közvetlen másolatok előkelő házak esetleg a királyi udvar számára készült kályhák oromcsempéiről, de előfordul egyes típusok népies változata is. Kiindulásként az Anjou-kor közepén készült visegrádi és budai csempéket tekinthetjük. Mindegyik esetben az oromcsempe alapmotívuma a háromszög belsejében lévő kerek, áttört mérmű, kezdetben egyszerű motívumként, később a díszítése egyre gazdagodhatott, de természetesen több esetben – különösen a kevésbé előkelő házak kályhái esetében - megmaradt az egyszerűbb megoldás is. Formája, ahogy a kályháé is, évszázadokon keresztül fennmaradt.

Buza Andrea
régész

Felhasznált irodalom:

Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon I. In: Budapest Régiségei XVIII. (1958.) 211-300.
Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon III. In: Archaeologiai Értesítő 110. (1993.) 201-230.
Holl Imre: Középkori kályhacsempék. Egy 120 éves kutatási terület. In: Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről. Gyulai katalógusok 11. 7-30.
Ilon Gábor – Sabján Tibor: XV. századi cserépkályhák Külsővatról. In: Pápai Múzeumi Értesítő 2. Pápa, 1989. 77-140.
László Emese: Szentek, próféták és kályhacsempék. http://www.asonyomon.hu/szentek-profetak-es- kalyhacsempek/ (2017. 12. 11.)
Mezei Emese: A középkori kályhák lehetséges funkcióiról I. http://oroksegfigyelo.blog.hu/2015/05/30/a_kozepkori_kalyhak_lehetseges_funkcioirol_i (2017. 12. 12.)
Mezei Emese: A középkori kályhák lehetséges funkcióiról II. http://oroksegfigyelo.blog.hu/2015/06/11/a_kozepkori_kalyhak_lehetseges_funkcioirol_ii (2017. 12. 12.)
Sabján Tibor: Népi cserépkályhák. 2. bővített kiadás. Budapest, 2002.