III. Béla rézpénzei
Tárgy típusa
érme
Leltári szám
leltározatlan
Leírás
2 db rézpénz
Korszak
Árpád-kor
Lelőhely
Mezőfalva
Anyag
réz
Méretek
CNH 98: átm.: 2,7 cm
CNH 101: átm.: 2,3 cm
Kurátori megjegyzés
November hónap műtárgya III. Béla két rézpénze. 2010 környékén Mezőfalva határában több alkalommal volt ellenőrzött fémkeresős terepbejárás. A most kiválasztott két érme, két tárgy az itt előkerült bronzkori, római, avar, középkori és kora újkori leletek közül.
A sorozaton belül általában egy tárgyat szoktunk bemutatni, most mégis kettőre esett a választás. Egyrészt, mert mindkettőt III. Béla királyunk uralkodása alatt verték, másrészt a rézpénzek a korszakban megszokott ezüst denárok mellett érdekességnek számítanak.
A XI. század végétől kezdődő pénzrontás mélypontját II. (Vak) Béla (1131– 1141) uralmának végén érte el: az ekkor vert érmék a legrosszabb középkori magyar ezüstpénzek voltak. A válságot jól jelzi, hogy külföldi leletekben XII. századi magyar pénz gyakorlatilag nem fordul elő, másrészt a század végétől egyre gyakrabban bukkannak föl külföldi pénzek az országban. A magyar ezüstpénzeket az 1180-as években már a korszak legrosszabb pénzével, a veronai denárral vették egyenértékűnek. Bár II. Géza (1141-1162) megállította a pénzrontást, de fönntartotta a pénzújítás rendszerét. Átfogó reformmal csak III. Béla (1172–1196) kísérletezett. Az ifjú Árpád-házi herceg fiatal korában Konstantinápolyban nevelkedett és bizánci példára keleti hatásokat tükröző pénzeket veretett. A két pénz közül az egyik dr. Réthy László Corpus Nummorum Hungariae kötetében a CNH 98, a másik a CNH 101 számmal szerepel. Az 1970-es években megjelent dr. Unger Emil Magyar Éremhatározója szerint a CNH 98 másik sorszáma a 114., a CNH 101 a 115. számot kapta. Ezek a rézpénzek a középkori Magyarország területén általánosan használatban voltak, III. Béla többek között ezekkel igyekezett megreformálni a pénzrendszert. A rézpénzek elterjedési területét korábban az ország közepén jelölték ki, ám ez a nézet megdőlt, az egész Kárpát-medencében fölbukkannak, sőt szórványosan morva és sziléziai vidékeken is megjelennek. A rézpénzek teljesen elütnek a korabeli magyar pénzektől és két csoportba sorolhatók. Az egyik csoportba (CNH 98) azok a gyakran tál formájú érmék tartoznak, melyeknek előoldalán két királyalak, III. Béla mellett vagy Szent István vagy Szent László látható. Bal oldalán „REX BELA”, jobb oldalon „REX S{an}C{tu}S” felirat olvasható. Középen két, trónuson ülő, szembenéző alak látható, fejükön korona, jobbjukban jogart, a balban keresztes országalmát tartanak. Hátoldalukon Szűz Mária és „SANCTA MARIA” felirat látható két oldalt körben („bizánci típus”). A másik típusba tartozó érméken (CNH 101) első látásra arab szöveg olvasható, azonban nem értelmezhető a rajta lévő írás. Ez azonban nem az írástudatlanságból fakadt, hanem csak azt jelenti, hogy készítői imitálták az arab írást. Vagyis a XII. századi magyarság arab tudásának hiányával magyarázható.
Béla király felmérte, hogy reformjai nem lehetnek sikeresek, ha csak szolgai módon lemásol külföldi példákat. Ezért a korábbi hagyományok felelevenítésével, de állandó értékű ezüstpénzekkel stabilizálta a magyar pénzrendszert.
A múzeum több ilyen rézpénzt is őriz, de azért esett pont rájuk a választás, mert fémkeresőzés során kerültek be a gyűjteménybe.
Ez a tevékenység lehet átok és áldás is egyben, hiszen manapság Magyarországon nagyon sok ember használ fémkeresőt. Közülük sokan magánszemélyeknek adják el a megtalált dolgokat, nem hozzák be a legközelebbi, legjobb esetben a területileg illetékes múzeumba. Szerencsére egyre nagyobb azoknak a fémkeresősöknek a tábora, akik nem kereskednek a megtalált tárgyakkal, hanem beszolgáltatják a múzeumba. A fémkeresőzés a közösségi régészet egyik legjelentősebb ága, mely nagyban segíti a régészek munkáját, így sokszor olyan kincsekkel is gyarapodik a gyűjtemény, melyek máshogyan nem kerülnének be.
A közösségi régészet a kulturális örökség megismerése és megmentése céljából a civil szféra és a régész szakma képviselői által közösen végzett kutatói tevékenység. A civil kezdeményezéseket, amatőr kutatásokat az örökségvédelmi intézmények munkatársai irányítják.
Bibliográfia:
https://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/83K%E1lnoki/GY%D6NGY%D6SSY%20K%D6NYV/10%20GYONGYOSSY.pdf (2025. 07. 13.)
Ujszászi Róbert: A XII. századi magyar rézpénzek. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest 2010.
Nagy Péter Tamás: Ujszászi Róbert könyve kapcsán írt vita
Elhelyezés
raktár
Állapot
restaurált
Megszerzés módja
fémkeresőzés
Megszerzés ideje
2012
Hodik Mónika



