Ugrás a tartalomhoz

Nyitvatartás: keddtől péntekig 10-16 óráig, szombaton 14-18 óráig.

AKHILLEUSZ INTERCISÁBAN

2026. január 21.

Akhilleusz Intercisában

Tárgy típusa: Dombormű

Leírás: Priamosz könyörgése Akhilleuszhoz

Korszak: 2 – 3. század

Lelőhely: Dunaújváros, Rácdomb

Anyag: mészkő

Méretek: H: 100 cm, Sz: 57 cm, V: 15 cm

Kurátori megjegyzés:

Az Intercisa Múzeum legújabb, egyben különleges kőtöredéke egy több mint kétezer éves történet drámai pillanatát őrzi. A dombormű egy ókori jelenetet ábrázol: az idős trójai király, Priamosz térdre borul legnagyobb ellensége, Akhilleusz előtt, hogy visszakérje elesett fia, Hektór holttestét. A jelenet a Iliász utolsó énekéből származik, és az ókori irodalom egyik legmegrendítőbb epizódja.

A történet szerint Akhilleusz Hektór megölése után napokig meggyalázta ellenfele testét, majd tervei szerint temetetlenül hagyta volna a madaraknak. Ez utóbbi különösen fontos volt, hiszen a görögök hite szerint a temetetlen halott sohasem képes békére lelni, sorsa örök bolyongás, ám Priamosz könyörgése és apai fájdalma végül megtöri a hős haragját. Homérosz így adja Priamosz szavait Akhilleusz szájába:

Emlékezz apádra, isteni Akhilleusz… könyörülj rajtam is, ki még nála is szánandóbb vagyok: eljöttem ide, hogy megcsókoljam azt a kezet, mely fiamat megölte.

A római korban ez a jelenet különösen népszerű volt a domborműveken és szarkofágokon, mert az ellenségen érzett részvétet, a gyászt és a kiengesztelődést fejezte ki. Az Intercisában fennmaradt töredéken két térdelő, könyörgő alak (Priamosz és szolgája) és egy velük szemben ülő hős részletei láthatók. Bár a mű nem teljes, a testtartások egyértelműen felismerhetővé teszik a jelenetet. A kőfaragvány így nemcsak egy irodalmi történetet idéz fel, hanem azt is megmutatja, hogyan gondolkodtak az ókori emberek haragról, emberiességről és az apai szeretet erejéről.

Elhelyezés: Intercisa Múzeum – Lapidarium

Állapot: töredékes

Megszerzés módja: ajándékozás

Megszerzés ideje: 2025

Restaurálás/konzerválás: restaurálatlan

Dr. Szabó Antal Tibor