A Bambi.

Egy név, egy fogalom és egy kis üdítőital történelem.

Csak egy név és egy kis üveg és mégis mennyi emlék fűződik hozzá. Volt idő, hogy szinte nem is volt más a piacon. Ma már olyan elképzelhetetlennek tűnik, hiszen napjainkban ezerféle üdítő áll a boltok polcain.

Ha akkoriban egy gyerek megszomjazott, a szülei vettek neki egy üveg Bambit, olyan narancsos ízűt. Aztán később lehetett kapni citromos üdítőt, meg erdei gyümölcsös Bambit is, de valamiért azoknak nem volt akkora sikerük.

Ma már csak az idősebb generáció emlékeiben él, mi fiatalabbak csak elképzelhetjük, hogy milyen lehetett az íze. Mert bár nem oly rég piacra dobták ismét az üdítőt, de ez a Bambi – állítólag és így is van - már nem az a Bambi.

Na és persze a Bambiról mi más is juthatna még eszünkbe, mint a Pancsoló kislány és Kovács Eszti bájos hangja, ahogyan azt énekli, hogy milyen jó dolog a strand, ahol „még Bambi is kapható”.

A múzeum helytörténeti gyűjteményében is őrzünk régi üdítős üvegeket, melyek között akad két Bambis üveg is. Annak idején többféle palack is forgalomba került, a múzeum raktárában azonban ezekből csupán egyfajta található meg. A 2 és fél decis üvegből 2 darabot őriz a múzeum 95.56.1. és  95.56.2. leltári számmal. Mindkettő teteje csatos, sima oldalú és bordázott nyakú. Bár címkéjük már nincs meg, az üvegek méretük és formájuk alapján egyértelműen beazonosíthatóak.  

Bambi és társai

A szénsavas Bambi palackozása 1947-ben, a VIII. kerületi Hazai Szikvízüzemben, a Horváth Mihály téren kezdődött. Az államosítást követően ez a szikvízüzem, s vele a jogok is a Fővárosi Ásványvíz és Szikvízüzemhez kerültek. Gyártóhelyét többször is áthelyezték, majd a kereslet növekedésével, a 60’-as évek elején új gépsorokat állítottak be.

A két és féldecis Bambi Narancs szénsavas üdítőital ugyan csatos üvegként híresült el, s az emlékezetben is így él, ám az első, kézzel töltött Bambis üvegek még koronazáras voltak. Más üdítőital nem lévén, kékköpenyes, szorgos munkásnők tucatjai állították elő a szocialista tervgazdálkodás első és évekig egyetlen üdítőitalát. A hidegháborús fémhiány miatt azonban a szemétbe kerülő koronazár helyett a drágább, ám hosszú távon mégis kevésbé pazarló csatos üveg lett a Bambi emblematikus palackja.

A recés csatos üvegeket elszürkült faládákban szállították országszerte, és a Bambi a legkisebb faluban éppúgy megvásárolható volt, mint a fővárosban. A narancsos nedű hamar közkedvelté vált, alig győzték a palackozást.

Magyarországon, Walt Disney mesefigurájához (1942), a bájos őzgidához kötődő Bambi név évtizedeken át „az” üdítő szinonimája volt. A Bambi mellett megjelent a málnaízű, „eredeti gyümölcsökből készült” Erdei Bambi nevű szénsavas üdítőital, mely szintén két és féldecis kiszerelésben, a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat margitszigeti üzemében készült.

Volt egy mára már feledésbe merült érdekesség is, a “szénsavval telített” Puncs-Bambi üdítőital, melyet szintén a Margitszigeten palackoztak.

Miközben széles körben elterjedt az a vélekedés, hogy a Margitszigeten palackozott Bambi halálát az ugyanott palackozott Pepsi-Cola okozta, ez már csak azért sem lehet igaz, mert a Bambi és Pepsi-Cola palackozása, amíg lehetett párhuzamosan zajlott. Mi több, a Bambi életben tartását azzal is befolyásolni igyekeztek, hogy a jóval keresettebb Pepsi-Colából csak az kaphatott, aki legalább ugyanannyi Bambit is rendelt mellé.

Amikor 1968-ban a Coca-Colát, majd 1970-ben a Pepsit is bemutatták a magyar fogyasztóknak, a Bambi először szembesült valódi versennyel. A 70’-es évek elejére, a ma már áhítattal emlegetett narancsos üdítő egyszerűen kiment a divatból, nem állta a versenyt a nyugati világ áhított kóláival.

A hetvenes évek végére a Bambi márka eltűnt, egyszerűen a kereslet-kínálat törvénye következtében. A kereslet összeomlott, mivel nyugatról új ízek és színek özönlöttek Magyarországra.

Lássuk csak, milyen szénsavas üdítők voltak még a Bambin kívül! Természetesen a teljesség igénye nélkül, a sor még bővíthető, hisz a 70-es évektől egyre több márka jelent meg a piacon.

Utas-Üdítő

Az Utas-Üdítő a Bambi utáni legrégibb „szocialista” üdítő. A Fővárosi Ásvány és Szikvízüzem palackozta üdítőital fél literes kiszerelésben készült és a MÁV Utasellátó forgalmazta. „Citromolajjal ízesített, alkoholmentes szénsavas üdítő ital” állt a fél literes, a Bambihoz hasonlóan recés, fehér porcelán csatos üveg címkéjén. Az Utas-Üdítőt a 60’-as években citrom-bambiként is emlegették.

Hüsi

A 60’-as évek elejétől, az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet (ÁFÉSZ) forgalmazta a Bambihoz hasonlóan csatos üvegű, Hüsi nevű, málna ízű szénsavas üdítő italt. Lengyel Sándor grafikus 1963-ban rajzolt plakátján a kor reklámjainak puritánságával csupán annyit közölnek: „Hüsi – oltja szomját”.

Almuska

Ez volt az első rostos üdítő, nevéből fakadóan alma ízzel.

Sztár

Az 1960-as évek végén az új gazdasági mechanizmus meghirdetése (1968) után, már a szeszipar érdeklődése is feltámadt az üdítőital gyártás iránt. A gazdasági nyitással szélesebb lehetőség kínálkozott a nyugattal való együttműködésre is. A Szeszipari Országos Vállalat (SZOV) 1969-ben kötött szerződést egy holland céggel. Ennek alapján 1970-ben, a Budapesti Szeszipari Vállalat (Buszesz) Óbudai Szeszgyárában elkezdődött a Sztár üdítőcsalád készítése. 1987-ben a Sztár üdítőitalok gyártását, a Budapesti Szeszipari Vállalatnál Queen üdítőitalokra cserélték.

Traubisoda

A Sztár megjelenése után egy évvel, 1971-ben a Badacsonyi Állami Gazdaság (BÁG) egy szőlőízű osztrák szénsavas üdítőital, a Traubisoda gyártását forgalmazását kezdte meg. Az osztrák Lenz Moser találmánya, a Traubisoda, a hetvenes évek hazai üdítőital választékában kiemelkedőnek számító minőséget és gyümölcstartalmat képviselt – nem csekély energiatartalommal együtt.

Márka

A Márka az első olyan hazai üdítőital család, melynek a feltalálói – Kállay Miklós és Sárkány Péter – is ismertté váltak. A szőlő Márka 1973-ban került piacra. Sikerét látva a Dél-Alföldi Pincegazdaság hamarosan piacra dobta a málna, az alma és a meggy Márkát is. A termelés más pincegazdaságokban is megkezdődött, azonban az 1980-as évek közepére a kereslet visszaesett.

Coca-Cola

A Coca-Cola bemutatójára 1967-ben, a Budapesti Nemzetközi Vásáron (BNV), a Városligetben került sor. A kóstoló botrányos sikert hozott. A „Coca-Cola mámorban fetrengő nyugati ifjúság” itala iránti érdeklődés minden előzetes várakozást felülmúlt. A Coca-Cola standot végül a rendőrök védték meg a dekadens „amerikai életérzést” megtapasztalni akaró szomjas kíváncsiak tömegétől. A Magyarországon palackozott első Coca-Cola 1968. június 17-én, hétfőn készült el a Magyar Likőripari Vállalat kőbányai palackozó üzemében. A gyártósor kapacitása óránként ötezer 0,2 literes palack előállítását tette lehetővé. Ezt kezdetben csak a legdrágább szállodákba és vendéglátóhelyekre, leginkább a külföldiek kiszolgálására szállították. A gyártás megindulásával a Coca-Cola lett a háború utáni első Magyarországon gyártott amerikai termék. A Coca-Cola és vele a nyugati technológiák megjelenésével, a hazai szénsavas üdítőital ipar átalakulása is megindult. 1969-ben közel 23 millió palack 0,2 literes magyar gyártású Coca-Cola fogyott, 1973-ban ennek már a három és félszerese.

Pepsi-Cola

Az első elképzelés szerint a Pepsi-Cola „Pesti-Kóla” néven, hasonmás termékként jelent volna meg a magyar piacon. A Fővárosi Szeszipari Vállalat már egy osztrák sűrítmény-gyártót is megbízott a termék kifejlesztésével. A terveket keresztülhúzta, hogy a Pepsi – újabb kalandos fordulattal – időközben megegyezett a magyarországi palackozásról.

Bár a Bambi vesztét közvetlenül nem a Pepsi-Cola okozta, a kólák megjelenése jelentős hatással volt a hazai fejlesztésű üdítők, s általában az üdítőital ipar sorsára, fejlődésére. A kólák iránti kereslet miatt a gyártók a jövedelmezőbb nyugati üdítőitalokat kezdték palackozni, a felhalmozott készleten maradt üvegekbe pedig szovjet piacra szánt vodkát és bort töltöttek, így szabadultak meg tőlük. A Pepsi-Cola és Coca-Cola diktálta és gerjesztette piaci verseny csillapodása után, 1998 tájától lehetőség kínálkozott a korábban kedvelt üdítőital márkák némelyikének feltámasztására.

Természetesen már a Bambi előtt is volt szénsavas üdítő. Az első palackozott, golyózáras üvegekbe kézi töltéssel kerülő üdítőital a pezsgőlimonádé, más néven, a libapezsgő volt. A hazai szikvizesek gyártotta, osztrák eredetű ital, a német Kracher (jelentése az argóban: durrantás) szó után kapta az elterjedtebb kracherli nevet. Az 1930-as években többféle ízben (citrom, málna) is gyártották országszerte. A szódával készült szörpök mellett, ezek alkották a kor hazai üdítőital választékát.

Nagyné Hodik Mónika

Forrás:

1. Heves Megyei Népújság 1981. 06. 28.

2. Veszprémi Napló 2021. 10. 02.

https://index.hu/tudomany/til/2017/02/09/a_katranyizu_bambi_udito_titka/, 2023.04.14.

https://forbes.hu/uzlet/15-milliardbol-elesztik-ujja-a-bambit/, 2023.04.14.

https://foodandwine.hu/2015/04/09/uditoital-tortenelem-bambi-utas-udito-husi/, 2023.04.14.

https://foodandwine.hu/2015/04/08/uditoital-tortenelem-sorbet-sharbat-es-kracherli/, 2023.04.14.

https://www.trt.net.tr/magyar/gasztronomia/2019/07/30/torok-konyha-31-1244988, 2023.04.14.

https://nargourmet.blog.hu/2017/03/04/bor_helyett_viragillatu_gyumolcsserbet_uditok_az_oszman_korbol, 2023.04.14.

https://www.termalfurdo.hu/furdotortenet/kersz-egy-bambit-a-magyar-udito-multja-es-jelene-7088, 2023.04.14.

https://hungarianfreepress.com/2016/06/15/bambi-hungarys-infamous-national-soft-drink/, 2023.04.14.

https://foodandwine.hu/2015/04/11/uditoital-tortenelem-sztar-traubisoda-marka-cola/, 2023.04.14.