Nyitvatartás: keddtől péntekig 10-16 óráig. Minden hónap első vasárnapján 14-18 óráig.

2021. JÚNIUS HÓNAP MŰTÁRGYA - AVAR KORI TOJÁSOK AZ INTERCISA MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL

2021. június 11.

Avar kori tojások az Intercisa Múzeum gyűjteményéből

 

Az Intercisa Múzeum 2021. május 6-án megnyílt, október 3-ig látogatható „Múltba ásott város – Dunaújváros a dunaújvárosiak előtt” című kiállításában három restaurált avar kori tojás látható.

A tojás nem számít ritka leletnek avar kori sírokban, leggyakrabban gyermek- és női sírokban, ritkábban férfi sírokban fordulnak elő. A tojásadás szokása az egész avar kor során megvolt, többségében egy, néha két tojást helyeztek a halott mellé. Természetesen akadnak olyan temetkezések, ahol ennél jóval több tojás van, a Szekszárd-Palánki dűlői temető egyik női sírjában tíz, egy kislány sírban tizennégy tojás volt. Az Intercisa Múzeum több feltárása során is kerültek elő olyan temetkezések – pld. Adony–Nagy-páskum és Iváncsa–Alá-járó-dűlő lelőhelyeken –, ahol több, 4-6 tojás maradványai kerültek elő. Általában tyúk- illetve lúdtojások (házi- és nyári lúd) vannak a sírokban, van olyan sír, amelyben csak tyúk-, van, amelyben csak lúd-, de olyan is előfordul, hogy tyúk- és lúdtojásokat is elhelyeztek egykor.

A tojásokat élelemmellékletként és kultikus, a termékenységgel összefüggő leletként egyaránt helyezhették a halott mellé.

A sírokban különböző helyekről kerülhet elő tojás, lehet többek között a kéztőcsontoknál, medencénél, lábszárcsontok között és mellett, mellkason. Ahol több tojást is elhelyeztek a sírban, azok gyakran nem egymás mellett vannak, hanem a váz különböző részeinél, így például az Iváncsa–Alá-járó-dűlői 2. sírban találtunk tojáshéjakat a csontváz medencéjén, a combcsontnál, illetve a térd felett is. A tojásokat nem mindig magukban tették a sírba, tehették azokat edénybe is. Tágabb területünkön, a Mezőföldhöz tartozó Besnyő–Fácános, Csákberény–Orondpuszta, Bodajk–Homoki-dűlő lelőhelyeken gyermeksírokban edényekben találtak tojáshéjmaradványokat, de az ország egyéb avar temetőiben is van erre példa. Adony–Nagy-páskum 11. sírjában nem edénybe helyezték a tojásokat, azokat a halott mellé adott élelmet tartalmazó edények fölé helyezték egy kis kosárban. A szerves anyagból készült kosárnak egyes részei ténylegesen megmaradtak, több részének lenyomata pedig megfigyelhető volt a sír földjében. Az edényekben illetve az egyéb élelemmellékletek mellett elhelyezett tojások valószínűleg maguk is élelemmellékletekként kerültek a sírokba.

Leggyakrabban az előkerült tojások díszítettlenek, azonban néhány helyen, így Mindszent-Bozó Ambrus Károly tanyáján és Szeged–Fehértó B temetőben karcolt tojások is voltak a sírokban. Dunaújváros–Simonyi dűlő 154. sírjában olyan tojáshéj maradványok kerültek elő, melyeknek felületén vörösesbarna réteg látható, ezt a feltáró régész, Dr. Fülöp Gyula festés maradványaként azonosította.

Az 1970-es években Jakab Béla végzett megfigyelést avar kori sírokból – köztük Rácalmás–Rózsamajor és Dunaújváros–Pálhalma lelőhelyekről – előkerült tojásokon. A vizsgált tojásokról megállapította, hogy azok mind kiköltött tojások héjai voltak. A 2000-es években történt archaeozoológiai vizsgálatok szintén megerősítették ezt, a megvizsgált tojások kiköltött tojások voltak. Az is megfigyelhető, hogy nem az egész tojást teszik a sírba, gyakran csak egy részét, esetleg néhány héjtöredéket. Természetesen a mikroszkóppal megvizsgált tojáshéjak az összes előkerült maradványnak csak kisebb részét képezik, így egyelőre nem lehet általánosan levonni azt a következtetést, hogy minden esetben kiköltött tojások héjai kerültek a sírokba. De azt joggal mondhatjuk, hogy ezek a tojásleltek semmiképpen nem lehettek élelemmellékletek, azoknak csak kultikus jelentése lehetett.

Tojások nem csak sírból kerülhetnek elő az avar kori temetőkben. Csólyospálos–Felsőpálos, Budai-tanyán több olyan gödröt is feltártak, melyek áldozati gödrök lehettek, egyikből nagy mennyiségű tyúk- és lúdtojás került elő.

Buza Andrea

 régész

Felhasznált irodalom:

BALOGH, CS: A Duna-Tisza köze avar kori betelepülésének problémái. Doktori disszertáció. Budapest 2013

GÁLL, E – URÁK, M –COCIȘ, S – URSUȚIU, A: Mentőásatások Nagylak-7M lelőhelyen. késő ókori (szarmata?), késő avar és 10–11. századi (?) temetőrészletek, sírcsoportok. http://real.mtak.hu/79744/1/EME_Dolgozatok_2014_001_GallUrakCocisUrsutiu_MentoasatasokNagylak7M_u.pdf (2021. 05. 14.)

JAKAB, B.: Újabb tojáshéjlelet-vizsgálatok eredményei (longobard és avar kori leletanyag vizsgálata). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978-79/1 (1980) 311-322.

KŐRÖSI, A.: Szekszárd-Palánki dűlő (S-9/V. lh.) avar temető állatcsontmellékletei. A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve XXIX. (2007) 219-236.

SZALONTAI, CS.: Avar kori lelőhelyek és leletek Mindszentről. A Móra ferenc Múzeum Évkönyve. Studia Archaeologica 1. (1995.) 183-209.

SZÜCSI, F.: Temetkezési szokások az avar kori Mezőföldön és az 5. – 10. századi térhasználati és kontinuitási kérdések. Doktori disszertáció. Budapest, 2019.

TUGYA, B.: Avarkori sírok tojáshéjleletei Orosházáról. Mozaikok Orosháza és vidéke múltjából. Orosháza, 2012.