Április hónap műtárgya ez a dunaújvárosi falitextília, amely igazán különleges darab. Nyomott mintája ételcsoportokra (húsok, felvágottak, halak, tejtermékek, zsírok és olajok, levesek, őrlemények, édességek, zöldségfélék, gyümölcsök, hüvelyesek) bontott kalória táblázat, melyet színes ábrák és virágminták illusztrálnak.

A falvédő valamikor a szocializmus időszakában készülhetett, de készítésének pontos ideje nem ismert. Mintájából adódóan azonban bizonyos, hogy korban közelebb áll mai társadalmunkhoz, mint az egykori paraszti világhoz.

A 20. előtt-sőt még a század elején is- a táplálkozást egész más normák, szabályok és lehetőségek határozták meg. Az étkezési szokásokat erősen befolyásolták, többek között az egyházi ünnepek rendje (a böjtös és nem böjtös időszakok váltakozása), és a szezonalitás, valamint háborúkat követő ínséges idősszakok. Az a fajta bőség, amivel ma a boltok polcain nap, mint nap találkozunk, egy egészen újkeletű jelenség, a modern társadalom és a globalizáció sajátja; így a különböző étkezési trendek követése és a divat diéták is a 21. században váltak igazán népszerűvé, általánosan elterjedté.

A második világháború előtt, az emberek nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget az étkezéseik tápanyag és vitamintartalmának. Igyekeztek minél kalóriadúsabb, tartalmas ételeket fogyasztani, melyekkel biztosítani tudták a fizikai munkához szükséges energiát. Érdekes párhuzam, hogy a kívánatos alkat is az élet munkaközpontúságához igazodott, tehát a ma divatos vékony testalkat (amely érdekében számtalan divatdiétát követ társadalmunk meglehetősen nagy hányada) helyett az erős, jó teherbírású- ma akár teltebbnek nevezett- alak számított ideálisnak.

A második világháború előtt Dunapentelén a téli időszakban jellemzően napjában kétszer (egyszer délelőtt, egyszer délután étkeztek); nyáron a nagy mezőgazdasági munkák idején 3-4 alkalommal ettek egy nap. A főtt étel az ebéd (néha a vacsora) volt. Télen több (disznó) húst, hüvelyest fogyasztottak, nyáron több zöldségfélét, gyümölcsöt. Egy átlagos téli hét déli étkezése a következőképp alakult:

Vasárnap: Húsleves füstölthúsból, káposzta füstölthússal és paprikáskrumpli.

Hétfő: A megmaradt káposztába „nokkelit" főztek „mer a káposztát nem szabad kidobnyi".

Kedd: Húsleves, főzelék, (bab, káposzta vagy krumpli).

Szerda: Lencseleves, kifőtt tészta, (krumplis, mákos, diós), vagy gombóc.

Csütörtök: Kolbászos krumplileves, paprikáskrumpli, kolbásszal.

Péntek: Bableves, sóba vízbe, sült tészta, (sós pogácsa, vagy kelttészta), vagy savanyúkáposzta olajjal.

Szombat: Lencseleves, főzelék, vagy főtt tészta, vagy túróslepény.

A háborúkat közvetlenül követő évtizedekben, egészen a ’60-as évek végéig az országban általános élelmiszerhiány uralkodott; az állam gyakran szabályozta a fogyasztást (pl. árujegyekkel, vagy az egyszerre megvásárolható termékek számának korlátozásával.), így az étkezések egészségre vagy kinézetre gyakorolt hatása, mint szempont az átlagember számára fel sem merülhetett. Szemléltetés képpen: 1945–1946-ban Magyarországon az egy főre jutó napi átlagos élelmiszerfogyasztás tápértéke 1700-1800 kcal volt, de előfordult olyan is, hogy a budapestiek napi élelmiszerfejadagjának energiatartalma mindösszesen 480 kcal volt; ehhez képest a táblázatunkban szereplő napi kalória szükséglet még a legkönnyebb munkáknál is 2000-2500 kcal-ban van meghatározva, ma ez a szám az orvoslexikon.hu szerint (egy átlagos testalkatú, közepes aktivitású férfi számára) nagyjából 2800 kcal.

Az 1970-es évektől bekövetkezett folyamatos életszínvonal növekedés következtében azonban az étrend összeállításában egyre nagyobb szerephez jutottak olyan szempontok, mint az egyéni ízlés vagy az egészségre gyakorolt hatás. Valószínű, hogy a hónap műtárgyának választott falvédő is a ’70-es évek terméke, ezt támasztja alá, hogy olyan a ’70-es években bevezetett új fogyasztási cikkek kalóriatartalma is feltüntetésre került rajta, mint a Coca-Cola vagy éppen a Traubisoda.

Az utóbbi évtizedekben, a termékbőség és a fogyasztási színvonal növekedésével az étkezés már nem csak alapvető szükségleteink kielégítése, hanem élvezetté, akár szabadidős tevékenységgé is vált. Az átlagember is egyre nagyobb figyelmet szentel, ételei kalóriatartalmának, minőségének, sok esetben származásának. Egyre népszerűbbek a mobiltelefonokra letölthető kalóriaszámláló applikációk, és egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az egészséges életmódot hirdető bloggerek, influencerek; így akár tekinthetünk úgy is e hónap műtárgyára, mint a 21. étkezési és életmódbeli reformjainak előfutárára.

 Kiss Rebeka

Felhasznált irodalom:

Báti Anikó: Mai menü. Néprajzi tanulmányok a változó táplálkozáskultúráról. 139-155.o.

Sergő Erzsébet: Népi táplálkozás és étkezési szokások Dunapentelén

Valuch Tibor: Magyarhétköznapok. Fejezetek a mindennapi élet történetéből a második világháborútól az ezredfordulóig. 65-166.o.

https://orvosilexikon.hu/kalkulatorok/napi-kaloriaszukseglet-kalkulator letöltés dátuma: 2021.04.16.