November hónap műtárgyának a famozsarat választottam. A néprajzi gyűjteményben több darab megtalálható, így ezeknek az eszközöknek az eredetét és funkcióját igyekszem bemutatni.
Maga a mozsár egy üreges eszköz, mely legtöbbször fából vagy kőből készült. Ezek a tárgyak az egész világon használatosak voltak egészen az újkorig. Funkcióját tekintve fűszerek és más élelmiszerek törésére használták. A felhasznált fűszerek körének bővülése és a technika fejlődése magával hozta, hogy a mozsarak átalakultak, különböző méretek fejlődtek ki, melyeket más-más alapanyaghoz használtak; valamint a konyhákban megjelentek a fémmozsarak is.
Az álló mozsaraknak két méretcsoportja alakult ki: 40-60 cm, illetve 20-40 cm magasságúak.
Ezeket a fajtákat só-, mák-, bors- és paprikatörésre használták a leggyakrabban, gyakorlatilag minden háztartásban megtalálható volt e tárgytípus. Egyaránt készültek fafaragással és esztergályozással mozsarak.
A törő általában hosszú, vasból készült darab volt, de a Nyugat-Dunántúlon akadtak fából készült törők, valamint előfordult, hogy valamilyen nyéllel helyettesítették azt. A mozsarat a földre vagy padra állították és állva dolgoztak mellette. Kisméretű, esztergályozott mozsarak jelen voltak az Északnyugat-Dunántúlon és a Délkelet-Dunántúlon, többnyire egyetlen célra használták őket, megnevezésük is eszerint alakult (pl. borstörő vagy sóskupa). 1
A cikkben bemutatott mozsár egy korábbi, dokumentálatlan gyűjtésből származik, állományrendezés során került elő, hiányos állapotban, korábbi rovarkárosodás nyoma látható rajta és korhadás, így tisztításon és konzerváláson esett át. „Méretéből következtetve paprika, vagy más hasonló fűszer törésére használták. Valószínűleg a használat során, a tárgy fa része hosszában kettérepedt, ezért fém pántokkal fogatták össze. Esztergályozott megmunkálással készült, magassága 22 cm.” 2
Felhasznált források:
- Léhiné Butyorka Krisztina: Néprajzi gyűjtésből származó mozsár. Restaurálási dokumentáció, kézirat. Dunaújváros, 2017.
- Magyar Néprajzi Lexikon. Mozsár.
Online: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1913.html, 2018. november 14.
1 Magyar Néprajzi Lexikon
2 Léhiné, 4.o.
