Nyitvatartás: keddtől péntekig 10-16 óráig. Minden hónap első vasárnapján 14-18 óráig.

2014. SZEPTEMBER HÓNAP MŰTÁRGYA - TÜRELEMÜVEG

2014. szeptember 9.

 

Az Intercisa Múzeum néprajzi gyűjteményének egy igen különleges darabját alkotja az, az 1892-ben készült türelemüveg, mely Baracsról származik. Ez a tárgycsoport egy oltáron álló Kálváriát ábrázol, ahol a középső feszületről a Corpus Christi azaz Krisztus Teste levéve, az oltáron fekszik körülvéve a többi kiegészítő elemmel.

 A magyar néprajz egy kevésbé feltárt és mostohán kezelt területe ezen alkotások vizsgálata. Ezek a tárgycsoportok igen nagy kézügyességet kívánó, szűknyakú üvegbe épített, kisméretű, többnyire vallásos, ritkábban világi jeleneteket figurálisan ábrázoló alkotások, amelyeket együttesen türelemüvegnek vagy rabmunkának szokás nevezni. Készítői általában pásztoremberek, főként juhászok, de akadnak olyan feljegyzések is miszerint a börtönbüntetésüket töltő rabok hoztak létre ilyen alkotásokat.

A türelemüveg a 16. században jelent meg Nyugat-Európában, míg Magyarországon csak a 18. századtól ismert. A közép-európai elterjedéséhez az oberammergaui és berchtesgadeni doboz- és játékáru ipar is hozzájárult, mely többféle jelenetet állított elő türelemüvegben, részben mozgó figurákkal. Európában kedvelt kandallódíszként funkcionált, hazánkban viszont a paraszti lakberendezés népszerű darabja volt és főként a sublóton kapott helyet.

Míg a nyugati türelemüvegek fekvő formájú, többnyire hajó ábrázolásával jelentek meg, addig Közép-Európában, így Magyarországon is, a faragványt álló üvegbe építették be és a belső teret gyakran több szintre tagolták. Korábban négyzetes aljú üvegpalackba, hutaüvegekbe helyezték el a figurákat, később azonban áttértek a kerek aljú, gyári palackok használatára.

Elkészítése igen nagy türelmet és precizitást igényelt. Az üvegbe elhelyezett figurák általában fából vagy csontból készültek, de kiegészült a jelenet textilből, tollból, gyöngyből, papírból kivágott elemekkel is. Az alakot, eszközöket, az ügyes kezű faragók jól megmunkálható fából, gyakorta gyümölcsfából készítették. A figurát és a különböző kiegészítő elemeket részekből állították össze, csiszolással, simítással képezték ki az összeilleszthető felületeket. Sok esetben, a fa felületeket élénk színekkel festették meg, hogy hangsúlyozzák a jelenetet mondanivalóját. Az üvegbe való behelyezés és elrendezés többféle módon történt. Az előre egybeszerkesztett, összecsukható (parányi ékekkel) építményt az üvegbe csúsztatás után fonal segítségével szétnyitották vagy az egyes részeket egyenként, csipesszel és meghajlított vagy kiegyenesített esernyő dróttal eresztették az üvegbe, majd elrendezték és ékekkel rögzítették. Az összeillesztéshez enyvet használtak, amellyel előre bekenték az egymáshoz tartozó darabokat és úgy eresztették az üvegbe. Az üveg száját lezárás előtt egy keresztirányú fadarabkával, cérna segítségével zárták le.
 

A türelemüveg témáját tekintve 3 különböző csoport különböztethető meg:

1. A bányászéletet rögzítő bányászpalackok (ritkán szőlőmunka is).

2. A vallásos témájú üvegek, melyek leggyakrabban a szenvedéstörténetet dolgozza fel. A kálváriát gyakran kanalas orvosság üvegébe állították.

3. A hazafias érzelmekről tanúskodó ábrázolások.

 Az egyes csoportoknak legnagyobb számú előfordulása vidékenként változó volt. Leggyakoribb és a legértékesebb darabok Mezőszilasról, Jutaspusztáról, Fokszabadiból, Csatárról, Nagyesztergárról, Bándról, Csajágról, Veszprémből, Földvárról, Selmec- és Bakabányáról kerültek elő.

Ezek a munkák nem megrendelésre, hanem ajándék céljából készültek. Ma már alig akad hasonlók elkészítésére vállalkozó személy. De kevés már a múzeumokba vihető türelemüveg is, mely egyszerre állít emléket alkotójának és az emberi türelemnek.

                                                                                                                                                     Kiss Anna

 
Forrás: Demeter Zsófia sorozatszerkesztő: Tárgyalkotó Hagyomány: Fejezetek Fejér megye néprajzából, Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009. p.: 65.

Magyar Népi Lexikon: http://mek.niif.hu/02100/02115/html/5-902.html

Muzeum.arcanium.hu: http://library.arcanum.hu/hu/view/MEGY_BARA_JPM_evkonyv_2003_2004/?query=szo%3D%28t%C3%BCrelem%C3%BCveg%29&pg=167&zoom=h&layout=l