Nyitvatartás: keddtől péntekig 10-16 óráig, szombaton 14-18 óráig.

2013. OKTÓBER HÓNAP MŰTÁRGYA - LENIN SZOBOR

2013. október 4.

Lenin-szobor

 

1970 tavaszán Dunaújvárosban - és szerte az országban - nagy erőkkel készültek Lenin születésének 100. évfordulójára: Lenin-bibliográfia megjelentetése, kommunista szombat, fáklyás felvonulás, emlékfa ültetése. A helyi újságok hasábjain Lenin művek, levelezéseiből részletek, visszaemlékezések jelentek meg. A Lenin-centenárium sürgette a város főterének elkészülését. A Városháza komplexuma ekkor nyerte el végleges formáját, az előtte elterülő teret pedig Lenin térnek nevezték el.

Az előkészületek közül mégis a legfontosabb feladat a téren felállítandó Lenin-szobor átadása és felavatása volt. A mű elkészítésére a Képző- és Iparművészeti Lektorátus 1969-ben adott megbízást Kiss István szobrásznak. A mintegy 310 cm magas, bronzlemezből hegesztett, belül betonnal kiöntött szobor a művész harmadik Lenin-kompozíciója. Ő volt az első olyan szobrász, aki hegesztett portrészobrot készített. A szobrot dinamizmus jellemzi. Hosszú a törzse és aszimmetrikus a felépítése. Bal keze ökölbe szorítva, jobb tenyere nyitott, előre néz és a test mellé feszül. Az elöl nyitott burkoló kabát kiemelkedő és bemélyedő részleteinek váltakozása fokozza az alak drámai mozgalmasságát. A szobrász így fogalmazott: ”Lenin a gondolkodó, a forradalom vezére. Ezt akarom ábrázolni a szobor dinamizmusával, s az arc drámai kifejezésével.” Abban az időben feltűnést keltett a szokásos Lenin-szobrok merevségét és naturalizmusát feloldó absztrakciójával. A mű a hatvanas évek dinamikus, formákat bontó és korlátokat döntő képzőművészeti korszakának emléke is egyúttal.

A felavatási ünnepséget sok munka előzte meg, a munkások még vasárnap is dolgoztak, hogy tudják tartani a határidőt. 1700 m2-t kellett leaszfaltozniuk és a szobor talapzata köré egy keskeny, füves sávot telepítettek. Az ünnepségre 1970. április 21-én délután 4 órakor került sor, amit az MSZMP Városi Bizottsága, a Városi Tanács, a KISZ Városi Bizottsága és a Hazafias Népfront Városi Bizottsága szervezett. Az ünnepi megnyitót Takács Imre, az MSZMP Városi Bizottságának első titkára tartotta, ezután ünnepi beszédet mondott Herczeg Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára. A téren zászlók és transzparensek éltették Lenint és a szocializmust. A beszédek a nagy tanítóról, a leninizmus diadalútjáról, Dunaújváros kiemelkedő szerepéről és a szocializmus ünnepléséről szóltak. A Lenin-szobor felavatása az ünnepi beszéd után következett. A szobor mintegy 2 méter magas, márvánnyal beburkolt talapzatra került, melyre az ünnepség végén az MSZMP, a megyei és a városi tanácsok, a Hazafias Népfront, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének, az itt állomásozó szovjet haderők képviselőinek, valamint a KISZ Megyei és Városi Bizottságának koszorúit helyezték el. A rendezvényen a megye és a város társadalmi és politikai vezetői mellett számos MSZMP KB tagja is részt vett, természetesen jelen volt az alkotó, Kiss István szobrász is. Az ünnepségen került sor a VI. Dunaújvárosi Ifjúsági Napok ünnepélyes megnyitására, a legfiatalabb KISZ-tagok és ifjúgárdisták pedig ünnepélyes fogadalmat tettek. Végül a műsor zárásaként felhangzott az Internacionálé.

A szobor 20 éven keresztül állt a főtéren, majd 1990 márciusában egy ideiglenesen felállított bizottság javaslata alapján a városi tanács a szobor eltávolítása mellett döntött. Április 25-én munkások és gépek jelentek meg a téren. Először a talapzat márványborítását szedték le, majd légkalapáccsal bontották meg a vasbeton alapot. Drótkötél segítségével rátették egy IFA platójára, mely elszállította a szobrot ideiglenes tárolásra az Ingatlankezelő Vállalat telephelyére. Később a nagytétényi szoborpark megpróbált megegyezni a várossal, hogy adják át nekik a szobrot. 2000-ben egy vállalkozó szerette volna megvásárolni, de a közgyűlés minden kérelmet elutasított. 2003 január végén a helyi és a Fejér Megyei Közgyűlés jóváhagyásával eldőlt, hogy a szobor a múzeumba kerül. Nagy felháborodás és tűntetések után június 2-án szállították át a múzeumba, mérete miatt az árkádok alatt kapott helyet. Ma a szobor helyén különböző fákból összeállított „zöld sziget” található.

A szocializmus idején minden városban volt legalább egy Lenin-szobor, teret és utcát neveztek el róla. Gyakran a tér, ahol ezek a szobrok álltak magáról Leninről kapták a nevüket. A szobrot fennállása alatt minden állami ünnepség alkalmával megkoszorúzták és önként vagy kényszerből, de ezrek tették tiszteletüket Lenin előtt.
Nagyné Hodik Mónika

 
Felhasznált irodalom:

Matussné Lendvai Márta: Sztálin, a város - Lenin, a szobor, Árgus 2003. október 01., 32-37.o.

Dunaújvárosi Hírlap 1970. február 23., április 10., 24., 27.

Dunaújvárosi Hírlap 1990. január 23., április 27.